Paradicsomi kertek

Az ókori perzsák egyik legkedveltebb szórakozása a vadászat volt, amelyet nem csak erdőkben és nyílt mezőkön folytattak, hanem a palotájukhoz épített kertekben is.
"[A perzsa nagykirály] arra is gondot visel, hogy ilyen 'paradicsom'-nak nevezett vadasparkokat hozzanak létre, amelyekben megtalálható minden szép és jó, amit csak a föld megterem, és legtöbb idejét ezekben tölti, hacsak nem alkalmatlan rá az évszak" - meséli Xenophón (A gazdálkodásról).

A perzsák az asszíroktól vették át ezt a szokást, majd a perzsa földi paradicsomok szeretete az irodalmon keresztül messzire eljutott - ezek ihlették az indiai mogul (pl. Tadzs Mahal) és a spanyolországi mór kerteket is.

A perzsa kert eszménye a földi paradicsom volt, és ez a terminus szolgált mintául a keresztény mitológia számára, hogy az Édenkertet leírja. (A Paradicsom elnevezés az óperzsa *paridaida- szóból származik, ami 'fallal körülkerített'-et jelent. Ez került át a görögbe paradeisoi alakban, és tovább a többi európai nyelvbe.)

A Bagh-e Fin (Kásán, Irán) madártávlatból - jól látszik a tornyokkal megerősített fal, ami a szabályos, négyzetes alaprajzú kertet körbeveszi

A perzsa kert akár 4000 éves is lehet, de amit biztosan ismerünk, az Kürosz Paszargadaiban épült kertje, amelyben kőből rakott csobogók és árnyékot adó pavilonok is voltak. Az iszlám is átvette és továbbfejlesztette ezt a külvilágtól elhatárolódó, befelé forduló kerttípust, amelyben egyenes vonalú, mesterséges csatornák találkoznak egy központi medencében, a paradicsomi 4 folyót szimbolizálva, körülötte szabályosan telepített enyhet adó fákkal.

Az Iráni-fennsík klímája száraz, ezért mindig is fontos volt a meglévő vízkészletek hatékony felhasználása. Erre találták ki már az ókori perzsák a kanat-rendszert, vagyis azokat a föld alatti csatornákat, amelyek a domboldal víztartó rétegéből indulva, a gravitáció útján szállítják a vizet gyakorlatilag párolgási veszteség nélkül akár egészen nagy távolságra is. Ez a technikai megoldás tette lehetővé, hogy már az ókortól kezdve öntözött, csobogókkal és szökőkutakkal díszített kerteket hozzanak létre.

A klasszikus perzsa kertek egyik legszebb példája a kásáni Bagh-e Fin. A 17. század elején, I. Abbasz sah idejében (egyesek szerint még sokkal régebben) épült, de a bővítések később is folytatódtak. 2,3 hektáron terül el ez az ún. csar-bag típusú, vagyis sétautakkal és folyókákkal négyzetekre tagolt kert, a falak mentén és a kert közepén díszes pavilonokkal, kék csempés medencékkel, szabályos rendben ültetett platánokkal és ciprusokkal. Üdítő színfolt a környező egyhangú tájban.

Ide kattintva virtuálisan is körbejárható.

Fotók: Trekearth, Flickr

Sivatagi oázis

Az elmúlt hetekben az ókori perzsa civilizáció miatt nem jutottam a modern dizájn közelébe, de annyi kellemes meglepetés ért, hogy mazsolázhatok egy ideig belőle. Kezdjük azzal, ami csak mellékesen került a látókörömbe: az iráni Kásán városának régi építészete. Fantasztikus 19. századi lakóházak, fürdők, templomok! Igazi meglepetés ott, ahol senki se várná. Egy számunkra ismeretlen, üdítő hely a sivatagban.

Szokvány iszlám országbeli hangulat, aztán egyszer csak ilyen csodálatos paloták kerülnek a szemünk elé! 1840-50-es években épült polgári hajlékok, mint pl. az Ámeri család 9 ezer négyzetméteres birtokon emelkedő rezidenciája.

Íme, a 7 belső udvar egyikének fenséges nyugalma

A Tabatabai család lakóházának festett díszítése (1840-es évek)

A Borúdzserdí kereskedőcsalád palotája a hagyományos iráni építészet talán egyik legszebb példája. 1857-től kezdődően 15 évig dolgozott rajta 150 válogatott mesterember

A Szultán Amir Ahmad fürdőt a város kereskedőcsaládjai építették a 18. században. Kár, hogy ma már csak múzeum

Legközelebb elmondom azt is, hogy került ez a város az ókori perzsa kultúrával összefüggésbe. A kulcs a kertkapuban van...

Fotók: Trekearth, Steffen

Rövid adásszünet

Külső kényszerítő körülmények hatására röpke 2 hétre kivonulok a dizájn világából, de nem kell telesírni a párnát, mert március 18. után ismét itt leszek. Húsvét előtt érdemes lesz újra benézni!

TV-párna, tervező: Henriette Hydgaard (Neon Living)