A következő címkéjű bejegyzések mutatása: üvegművészet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: üvegművészet. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. november 30., kedd

Üveges mester

Dante Marioninak biztosan nem mondták soha, hogy "apád nem volt üveges", merthogy az volt. És milyen meglepő, a kis Dante is az lett. Az amerikai olasz család sarja Seattle-ben a Glass Eye Studióban tanult, a nyarakat pedig a Chihuly által alapított Pilchuk Glass Schoolban töltötte, ahol apja (és olyan nagyságok, mint pl. az olasz Lino Tagliapietra, vagy az amerikai Richard Marquis) is tanított. Jó iskola lehetett, mert művészete épp attól különleges, hogy egyszerre hatott rá a velencei olasz és a Chihuly-féle amerikai stílus. Formái klasszikus görög és itáliai hagyományokat idéznek, színei viszont ragyognak, mint a muranói üvegek.

Orange & Green Trio (1999)

Green Vase (2001)

Purple & Chartreuse Gambo (1997)

Acorn & Leaf (2007)

Mosaic (2006)

Purple & Green Leaves (2009)

Fiddlehead Leaves (2010)

Coloured vessels (2007)

2010. szeptember 16., csütörtök

Finn üveg

Nem kétséges, hogy a kortárs üvegművészet egyik fellegvára Skandinávia, mégpedig elsősorban Finnország. Mindenki hallott már az Iittala gyárról és itt a blogon is bemutattam már néhány tervezőjét, és különleges darabját. Most Timo Sarpaneva (1926-2006) tárgyai közül válogattam néhány szemrevaló darabot:

Claritas (1984)

Kajak (1953)

Palack az i sorozatból (1956)

Sleeping Bird (1960-as évek)

Fotók: Modernity, Tiempos Modernos, Finnish Glass Museum

2010. augusztus 1., vasárnap

Hűs és üde

A svéd Kosta Boda Sorbet nevű színes, nyárias üveg kancsói. Tervező: Anne Nilsson

2010. január 15., péntek

Viziállatok

Bár nem hiszem, hogy gondolkodás nélkül megvenném a svéd Kosta Boda New Friends névre hallgató vizespohárkészletét, amit Ernst Billgren tervezett, mert kissé bizarr, ahogy fuldokló és enyhén giccses állatfejek nézegetnek az emberre a málnaszörp aljáról, de az ötlet kétségkívül eredeti.

2009. november 10., kedd

Világító test II.

Újabb állatformájú lámpába botlottam, bár ezúttal a törzsfejlődés egy alacsonyabb szintjén: a rovarok világában. Nem szentjánosbogár ugyan, ahogy az elvárható lenne, hanem szúnyog - de éppen ezért olyan kecses, filigrán.

Alkotója: Borkovics Péter üvegművész

2009. szeptember 13., vasárnap

Színes üveg

Na, nem a hulladékgyűjtőbe való holmiról lesz szó, éppen ellenkezőleg. Napjaink egyik legnevesebb üvegtervező iparművészének szeretném pár munkáját bemutatni, ízelítőnek. Hatalmas kollekciójából ugyanis borzasztó nehéz kiválogatni azt a pár darabot, ami a legszebb, vagy a legjellemzőbb. Egyik izgalmasabb, mint a másik: mire felocsúdtam, már száznál is több képet spájzoltam be tőle.

Dale Chihulyról van szó, aki szinte a semmiből emelte világszínvonalra az amerikai üvegművészetet. Ehhez persze sok előtanulmány kellett és rengeteg utazás Európában, az európai üveges központok (Murano, Bécs, Csehország, Anglia) hagyományainak a megismerése. Le sem tagadhatja, hogy formáira és főleg erőteljes színeire milyen nagy hatással voltak az itt szerzett tapasztalatok.

Ezek itt a Macchia ('Folt) elnevezésű kollekció tagjai, kivéve a két cirkalmas csillárt.

Tengeri növények, herkentyűk, kagylók, csigák, mindenféle amorf, de lendületes és légies formák.

Chihuly már jó ideje csapatban dolgozik, nem egyedül - ezt fizikailag sem bírná -, ahogy ő mondja, kicsit úgy, mint a táncosokkal a koreográfus. Az utóbbi időben számos nagyszabású installációt tervezett, és nem csak kiállításokra, hanem középületek számára is készítettek hatalmas üvegszobrokat.

Próbálom elképzelni, hogy egy ilyen üvegtárgy hogyan hat egy szobában: gondolom, hihetetlen fényt és energiát sugároz. És micsoda színek! Lenyűgöző.