Csak úgy...

...mert jó rájuk nézni. Szubjektív válogatás a holland fotós, Louis Lemaire lakberendezési magazinok számára készült képeiből.

Szellős, tiszta terek, néhány hangsúlyos forma, földszínek, természetes anyagok. Nem csak modern, de egyben klasszikus is.

Itália, óh!

Velence ébredezik

Velence ragyog

És a részletek, amelyekben az ördög(?) lakozik.

Fotók: Kriszti

A tavasz 7 pillanata

Hát megjött végre, bár nagyon kérette magát az idén!

Fotók: Kriszti

Tél a hegyekben

Lehet, hogy többen ismerik nálunk a havas Ausztriát, mint az üdezöld nyárit, nekem azonban csak fotók alapján vannak róla elképzeléseim. Eszerint legalább olyan idilli lehet a téli hidegben, mint Bali az örök nyárias melegben. Mégis, milyen a hőn szeretett Karintia, ha nem zöld, hanem fehér? Egy helyi osztrák amatőr fotós, Christian Brandstaetter szerint ilyen:

Itt van az ősz...

....vagy ez máris a tél? Mindenesetre eszembe jutottak azok az aranyló, meleg októberi színek, amelyeket pár éve Koppenhágában élvezhettünk. És amik - úgy tűnik - elmaradnak az idén. Ilyen volt (vagyis még ilyenebb) a város 2002 októberében:

Terülj asztalkám!

Az alábbi fotók egészen nyilvánvalóan azt a barokkos hatást szeretnék elérni, amit a 17. századi flamand festők csendéletein látunk. Ugyanaz a beállítás, ugyanazok a fények és kontrasztok, hasonlóan erőteljes színek - kísérteties. És viccesen bombasztikus.

A svéd Bohman&Sjöstrand fotóstúdió fenti alkotása egy stockholmi étterem megrendelésére készült (2009)

És egy hasonló mű 1649-ből, Jan Davidsz de Heem olajfestménye (Staatliche Museen zu Berlin)

Sergei Sogokon fotócsendélete

És egy barokk változat Pieter de Ringtől, az 1650-es évekből (Rijksmuseum, Amsterdam)

Ravadits Kornél tisztelgése Claesz mester előtt

És egy eredeti Pieter Claesz festmény 1633-ból (Staatliche Kunstsammlungen, Kassel)

És ha már belemerültem a barokk csendéletekbe, úgy döntöttem, juszt is megtalálom annak a plakátnak az eredetijét, ami évekig lógott az egyik szobánk falán. Hosszas keresgélés után végül meglett. Virágcsendélet gyümölcsökkel és osztrigával. Jan Davidsz de Heem festménye, és a szálak megint Svédországba vezetnek: a stockholmi Nemzeti Múzeumban őrzik. Én Hágában láttam, a Mauritshuis egy 1992-es kiállításán.

Tóparti fények, hangulatok

Kicsi sarjam, aki egy röpke hét múlva betölti a tizenhetet, szeret fotózni, és amint a mellékelt válogatás mutatja, jó szeme van hozzá.

Olyan megnyugtató a vízen ringó fehér vitorlás a mély zöld háttér előtt, és imádom a lombok és a levelek tapétaszerűségét.

És mit szóltok a pöttyös kérgű fákhoz? Retró minták az 50-es évekből? Szerintem nagyon csinosak. És a kedvenc színösszeállításom: szürke-fehér-zöld.

A képek az ausztriai nyaralás hozadékai, a Weissensee partján talált Kriszti ezekre a fényekre, mintákra és tükröződésekre. (Furcsa, hogy rajta kívül senkinek sem tűnt fel, micsoda kompozíciókat rejt a tó környezete...)

Arcok

Bob Eshuis holland fotósnak remek jó szeme van ahhoz, hogy meglássa akár a házak homlokzatában is a humort.