2010. január 9., szombat

Eben guba

Ha minden nemes ősünkről készült már portré, de a szalonban még mindig van üres hely a falon, ne habozzunk kedvenc négylábú társunk vonásait is megörökíttetni. És hogy ne lógjon ki az előkelő társaságból, (virtuálisan) fel is öltözhet finom fodros ingbe, zakóba, mentébe, akármibe. A lényeg, hogy rögtön szembe tűnjön a pedigréje.
A belga Thierry Poncelet hosszú évek óta festi arisztokutyák (és macskák) romantikus ihletésű portréit. Vérsznoboknak, humorkedvelőknek és arisztokratáknak kihagyhatatlan.

(Csak azt nem értem, hogy hogyan lehet egy kutyának emberi keze. Ha 2 lábra áll, akkor mutálódnak a végtagjai is?)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése