Irány a Paradicsom!

- gondolta Jerome Abel Seguin francia szobrászművész, és Indonéziába repült. Nem is tévedett, mert azonnal megérintette a szigetek szépsége és ősi fafaragó művessége, és le is telepedett Sumbawán. Helyi anyagokból készített bútorokat és szobrokat, és viccesnek találta, hogy kicsit úgy élt itt, mint Robinson Crusoe. Egy idő után azonban kezdte unalmasnak érezni a helyet és áttelepült Balira, ahol épített magának egy gyárszerű csarnokot (vagyis loftot - hah, az urbánus a vadonban!), és most itt él és állítja ki a kedvenc faragványait.

(Interior Design, 2009 október, fotó: Vicente Wolf)

De hogy mitől olyan idilli ez a sziget, az nekem nem volt olyan kézenfekvő. Viszont véletlenül épp kezembe került Ács László Baliról szóló új könyve és az abban látottak meggyőztek arról, hogy nem mindennapi élmény lehet ott jómódban telelni. Megvan minden, ami ehhez szükségeltetik: trópusi napfény, virágok, pálmafák, zöldellő rizsföldek, tavak, tűzhányók, tenger, kényeztető szállodák, folklórműsor, népművészet, hindu vallásosság. Már ha ez kell a boldogsághoz.

Fotók: Trek Earth